SÁRBOGÁRD

Sárbogárd Fejér megye déli részén, a Mezőföld közepén helyezkedik el. A megye kisvárosai között a legnagyobb kiterjedésű település, 18.934 ha. összes területtel.  Sárbogárd több, egymástól kisebb-nagyobb távolságra fekvõ település egyesülésével jött létre a 19. sz.-ban. Több történelmi múltú településből alakult, köztük Bogárd, Tinód, Töbörzsök, Szentmiklós, Lók. Sárszentmiklóssal majd Pusztaegressel történt egyesülése után 1984-ben nyerte el a vársoi jogú nagyközség rangot, elismerve ezzel a megye déli részének gazdasági és kulturális életében betöltött központi szerepét. Városi rangját 1986. január 1-jével nyerte el.

Az egyik legtagoltabb település, hiszen az urbanizációban, a nagy közigazgatási terület kialakításában jelentős szerepet játszottak a különböző területszervezési eljárások. A város centrális szerepe, a korábbi területi igazgatási felosztástól a mai napig fennáll, kistérségi központ, a területfejlesztés legkisebb területi egysége.

A város lakónépessége 12.883 fő, amely adat több évre visszatekintve csökkenést mutat.
Kedvező földrajzi fekvése következtében minden irányba jó vasúti, illetve közúti tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Fő közúti kapcsolatát a 63-as számú főút adja, amely áthalad a város tengelyén. Ezen az úton közelíthetjük meg legkönnyebben. Az Intercity járatok megállóhelye Sárbogárd, ehhez Tolna megye irányából interpici csatlakozás is biztosított.

Sárbogárd fejlett közigazgatási intézményhálózattal rendelkezik. Megtalálhatóak itt a megyei dekoncentrált szervek kirendeltségei: az ÁNTSZ Városi Intézete, a Munkaügyi Központ kirendeltsége, a Körzeti Földhivatal. Heti rendszerességgel ügyfélfogadást tart  az APEH.
Sárbogárdon működik Városi Rendőrkapitányság, amelynek munkáját a Városi Ügyészség felügyeli, irányítja. A kilencvenes évektől ismét funkcionál a Városi Bíróság.

Az egészségügyi ellátást az alapellátáson túl a Fejér Megyei Szent György Kórház által működtetett szakorvosi Rendelőintézet is erősíti, továbbá mentőállomás is található a városban.


2004 nyarán sor került az új központi posta épület alapkőletételére, amely 2005 tavaszán átadásra is kerül, mint a megye egyik legkorszerűbb postahivatala.


A település kereskedelmi-vendéglátóipari ellátottsága kielégítő, a cukrászdától, az éttermekig, a vegyesbolttól a háztartási üzletig, a gépjármű-kereskedéstől, a MOL, illetve OMV-benzinkútig minden megtalálható. Nagykereskedelmi üzletláncok közül a Penny Market, a Spar Áruház, LIDL Áruház, TESCO Áruház már jelen van a városban. 

A városban 2005 elejére, a csatolt településrészek kivételével, teljes körűen kiépítették a kommunális és ipari infrastruktúra hálózatát.

Sárbogárd a Mezőföld szívében fekszik, kiváló termőföldjein jelentős hagyományai alakultak ki a növénytermesztés kultúrájának. Az ipari ágazat egyik legjelentősebb  helyi lakosokat foglalkoztató cége a  Szegletkő’91 Kft. Ugyanakkor a vállalkozások zöme inkább a kereskedelemben, a szolgáltatási szektorban, és a mezőgazdaságban működik.
 

A város fenntartásában két oktatási-nevelési intézmény működik, melyhez négy óvoda, három általános iskola, és  egységes pedagógiai szakszolgálat, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat tartozik. A művészeti képzést a zeneiskola biztosítja, illetve a szomszédos település, Aba művészeti iskolájának a városba kihelyezett oktatásai színesítik a művészeti képzés helyi lehetőségeit.

Középfokú oktatást a megye fenntartásában lévő gimnázium és szakközépiskola jeleníti meg, ahol ipari és informatikai technikus képzés is folyik.

A város kulturális életének közösségi színtere a városi művelődési ház, és a már említett klubkönyvtárak, amelyek különböző programoknak, kiállításoknak, színházi produkcióknak, filmvetítéseknek, kluboknak, művészeti csoportoknak adnak otthont. A városi könyvtár is nagy szerepet vállal rendezvényeivel a helyi kulturális hagyományok őrzésében, és népszerűsítésében.
 

A legnépszerűbb helyi kulturális-sport-művészeti esemény az 1989 óta, évenként megrendezésre kerülő Sárbogárdi Napok rendezvénysorozat, amely egy egyre népszerűbb és egyre színvonalasabb fesztivál keretein belül, nemcsak a helyi és a környékbeli látogatókat vonzza a városba.

A millenium alkalmából, önkormányzati és területfejlesztési támogatással 2001-ben átadásra került a város szívében, a Huszár Péter kőfaragó által készített Emlékpark, amely Sárbogárd városképének meghatározó ékessége.

 

A civil közösségi élet képviselői a helyi szervezetek, egyesületek, csoportok és klubok. A civil szféra zömét a sportszervezetek alkotják, akik nagyban hozzájárulnak a város sporteseményeinek irányításához, a mozgás, egészséges életmód hirdetéséhez. A két nagy sportlétesítmény mellett 2004-ben átadásra került a minisztériumi támogatással felépített többfunkciós, műanyagbevonatú sportpálya, amely a labdarúgás mellett, még számos sportág gyakorlására lehetőséget nyújt.

A városban három katolikus, egy református, és egy evangélikus templom szolgál a hívő lakosság lelki támaszául.

Sárbogárd természeti adottságai turisztikai szempontból is kedvezőek. A Rétszilasi-Őrspusztai tavak és környéke természetvédelmi terület, a természetjárók, túrázók, kirándulók kedvelt helyszíne. Itt az öko-turizmus, a falusi vendéglátás kibontakozása és fejlesztése folyamatban van, hiszen a város hosszú távon erre alapozhatja idegenforgalmi jelentőségét.

A Sárvíz mocsaras völgyébõl kiemelkedõ jó termõképességû löszhátakon az újkõkor óta kimutatható az ember jelenléte. A bronzkori eredetû a várostól északkeletre található földvár a „Bolondvár”, jelentõs római kori leletek is elõkerültek a vidékrõl. Az Árpád-korban a terület a Sárvíz átkelõinek védelmét ellátó besenyõk szállásterülete volt. A vidék két legjelentõsebb települése Bogárd és a közvetlen mellette fekvõ Tinód voltak. Neveiket az õket birtokló családok vették fel. A hagyomány szerint innen származik Tinódi Lantos Sebestyén. A török hódoltságban a település nem néptelenedett el, sõt a megszállók palánkkal erõsítették meg. Az 18. sz.-ban és az 19.sz. elején a lassan gyarapodó település vallási közösségei felépítették templomaikat és iskoláikat. A város szülötte, a reformkor egyik jelentõs politikusa Meszlényi Rudolf, aki Kossuth Lajos húgát Zsuzsannát vette nõül, Kossuth pedig Meszlényi testvérét Teréziát. Másik jeles sárbogárdi família a Mészöly család, melynek leszármazottja Mészöly Géza festõmûvész és Mészöly Miklós író. A település fejlõdése az 19. sz. második felében a vasút megjelenésével gyorsult fel. Tinód egybeolvadt Bogárddal. 1854-72 között mezõvárosi rangot viselt és járási székhely lett. A 20. sz. elsõ felének nehézségei ellenére 1920-as években Gimnázium mûködött a településen. A II. világháborúban súlyos harcok folytak a birtoklásáért. Sárbogárd mai képe az 1945 utáni fejlõdés eredménye.  

 Köszöntő  
Testvértelepüléseinkről