Előadás bevezetéseként számos érdekes történelmi, földrajzi információt osztott meg az országgal kapcsolatban. A kivetített útvonalvázlaton is láthattuk, hogy útjuk során az ország szinte minden táját érintették. Látványos fényképfelvételei nagyon jól szemléltették az elmondottakat. Megismerkedhettünk a földrengésben teljesen elpusztul majd a szocreál jegyében újjáépített Taskent mai arcával, rácsodálkozhattunk a mára szinte tavacskává zsugorodott Aral tó kiszáradt medrében rozsdásodó halászhajókra, a sivatagi élet nehézségeire, ahol a szinte primitív környezet éles kontrasztjaként jelenik meg a napelemes töltésű telefon, vagy épp a klímaberendezés a turistáknak szánt jurtában. Érdekes volt látni a selyemút városainak – Khíra, Buhara, Szamarkand –   mohamedán építészeti emlékeit, hallgatni az azokhoz fűzött információkat. Megismerkedhettünk az üzbég gasztronómiával is. Azt is megtudhattuk, hogy a tokaji szőlővesszők Üzbegisztán ege alatt is finom nektárt csepegtetnek.
Természetesen szó volt Vámbéry útjáról, az emlékét őrző helyekről is, bár mint megtudtuk az üzbégek, nem a jó barát képét őrzik róla, mivel a hazatérte után megjelent írások miatt angol kémnek hitték. Érdekes adalék volt a másik magyar utazóval, Ónody Bertalannal kapcsolatban elhangzott információ is a csányi dinnye eredetéről.