 |
|
|
 |
Közadatkereső |
|
 |
FELHÍVÁS |
,F E L H Í V Á S ! Egyenlő Bánásmód Hatóság Dr. Szatmári Éva Fejér megyei egyenlő bánásmód-referens 2013. május 29-én (szerda) 8.00 és 12.00 óra között ügyfélfogadást tart Sárbogárd Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal épületében. Egyenlő bánásmód - mindenkit megillet! Plakát  Gyermekvédelmi tanácsadás  Plakát havi május  Tájékoztató  |
 |
A Fejér Megyei Építészek Kamarája |
|
 |
2013. évi munkaterv |
Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2013. évi munkaterve |
 |
TÁJÉKOZTATÁS |
TÁJÉKOZTATÁS Vállalkozási szerződés módosítás Tájékoztató a szerződés teljesítéséről |
 |
TÁJÉKOZTATÓ |
|
 |
Hirdetmény |
HIRDETMÉNY Alap, Fő út 270. szám alatt üzemeltetett "Italbolt" zajkibocsátási határérték megállapítása 
H A T Á R O Z A T :  |
 |
Tájékoztató |
|
 |
Tájékoztatás |
Tájékoztató
Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2012. szeptember 1-től a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjait a 153/2012. (VIII. 03.) Kth. sz. határozatában foglaltak alapján állapította meg.
Demeterné Dr. Venicz Anita jegyző
|
 |
Tájékoztató |
T á j é k o z t a t ó
Tájékoztatom a lakosságot, hogy Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 23/2013. (IV. 17.) önkormányzati rendeletben foglaltak alapján Sárbogárd város térítési díj mértékeit a 2013.április 1-től az alábbiak szerint állapította meg. Demeterné Dr. Venicz Anita |
 |
Hirdetmény |
NEMZETI KÜLGAZDASÁGI HIVATAL OKLEVÉL SÁRBOGÁRD részére |
 |
Tájékoztatás |
T Á J É K O Z T A T Á S Tájékoztatom a tisztelt lakosságot, hogy az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 6. §-a alapján lefolytatott pályázati eljárás nyerteseként, Sárbogárd város közigazgatási területén 2012. október 1-től 5 éves időtartamra a Régió 2007 Kft. (8083 Csákvár, Berényi út 2072/11) látja el a helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési közszolgáltatási tevékenységet a 2012. június 21-én kelt Közszolgáltatási szerződés alapján. Dr. Sükösd Tamás polgármester
|
 |
Tájékoztató |
Tájékoztató Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 20/2012. (IV. 19) önkormányzati rendeletben foglaltak alapján Sárbogárd város intézményi térítési díj mértékeit, valamint Nagylók és Hantos községek térítési díj mértékeit 2012. május 1-től az alábbiak szerint állapította meg: 1. melléklet Sárbogárd, 2012. április 19. Demeterné Dr. Venicz Anita jegyző |
 |
TÁJÉKOZTATÁS |
Tájékoztató Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése szerint: Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni: a) az e törvény szerinti üzemeltetők, b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek. (2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a) az állami és önkormányzati szervnek, b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak, c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak. (3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1%-a. (4) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek esetében: a) saját tulajdonban lévő vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező, b) nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó, c) gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítéséből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. (6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységek közül több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. (7) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükről külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni. (8) Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. (9) Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni. (10) A (3) bekezdés alapján fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre. (11) A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele. SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA |
 |
Pályázati felhívás. |
|
 |
Tájékoztatás |
|
 |
TÁJÉKOZTATÁS |
Tájékoztatás Havonta ezreket költ azért, hogy egészségtelenül éljen! Január 1-től tilos a dohányzás. A törvény új szigorítása első hallásra akár radikálisnak is nevezhető, de a magyar emberek dohányzási szokásait és a dohányzás miatt kialakuló betegségeket figyelembe véve indokolt és szükségszerű lépés volt. A dohányfüst rákkeltő a passzív dohányosok számára is. A gyermekek tüdejét súlyosan károsítja. De pontosan milyen szigorításokat kell észben tartani? A törvény értelmében tilos a dohányzás a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a tömegközlekedési eszközökön és a megállóikban, a játszótereken és öt méteres környezetükben. A helyi önkormányzatok mindemellett további közterületen is megtilthatják a dohányzást. A jövőben szabadtéren sem jelölhető ki dohányzásra alkalmas terület a közoktatási intézményeknél, gyermekjóléti-gyermekvédelmi intézményeknél, egészségügyi szolgáltatóknál. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól legalább öt méterre lehet kijelölni, kivéve azoknál a vendéglátóegységeknél, ahol erre csak a bejáratnál van lehetőség. Az ÁNTSZ jogutódja, a Népegészségügyi Szakigazgatási Intézet munkatársai és a közterület felügyelők figyelmeztetéseit komolyan kell venni. Tavasztól magánszemélyek esetében akár 50 ezer forintos, intézmények esetében pedig 2,5 millió forintos bírságot is kiszabhatnak, ha nem tartják be a szigorított törvényt. Magyarországon ma 10 emberből négy dohányzik és ennek következményeként 18 percenként meghal egy honfitársunk. A hatóságoknak nem az a céljuk, hogy minél többet bírságoljanak, hanem, hogy a tiltás miatt még többen leszokjanak a cigiről. Ez egy jó alkalom arra, hogy megszabaduljanak káros szenvedélyüktől! Határozzák el magukat és forduljanak segítségért a háziorvosukhoz, vagy keressék fel a www.leteszemacigit.hu weboldalt. Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv |
 |
Tájékoztató |
A sárbogárdi oktatási intézményekben a megyei és országos versenyen helyezést elért tanulók és felkészítő tanáraik névsora 
|
 |
Felhívás |
AJÁNLÁS BŰNCSELEKMÉNYEK
MEGELŐZÉSÉRE
|
 |
FELHÍVÁS |
FELHÍVÁS
Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely a Magyar Közlöny 2011. április 25-i ünnepi számában jelent meg.
Az Országgyűlés az Alaptörvényt jelentőségéhez méltó módon kívánja eljuttatni az állampolgároknak.
A cél az, hogy Magyarország minden polgára lakóhelyén is kézbe vehesse, és névre szóló formában megrendelhesse az Alaptörvénynek az Országgyűlés elnöke aláírásával ellátott ingyenes példányát.
Az Alaptörvény állampolgárokhoz való eljuttatásának megvalósítása érdekében a Polgármesteri Hivatal aulájában kialakításra került AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA, amelyen elhelyezésre kerültek a megrendeléshez szükséges igénylőlapok.
Az állampolgárok - ügyfélfogadási időben - ezen igénylőlapok kitöltésével rendelhetik meg az Alaptörvény ingyenes dedikált példányát.
A megrendelőlapokat Sárbogárd Város Jegyzője továbbítja a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz, a Kormányhivatal pedig az Országgyűlés Elnökéhez.
Demeterné Dr. Venicz Anita
jegyző
ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ AZ ALAPTÖRVÉNY IGÉNYLÉSÉRŐL  |
 |
Tájékoztató |
TÁJÉKOZTATÓ! Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete a 2012. augusztus 3-i ülésén megtárgyalta és a 149/2012. (VIII.03.) Kth. sz. határozatával elfogadta a Város nevelési-oktatási intézményeinek beszámolóját tevékenységükről, személyi és tárgyi feltételekről, a következő tanévre való felkészülés teendőiről. IMIP 2011/12. tanév végrehajtásának értékelése, az értékelés jóváhagyása Melléklet: 1, 2. Sárbogárd, 2012. augusztus 23. Dr. Sükösd Tamás polgármester |
 |
Tájékoztató |
SZÉCHENYI TERV
Munkaerő-piaci és vállalkozói kompetenciák fejlesztése a Közép-dunántúli régióban
TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0005
INGYENES KÉPZÉSEK TEMATIKÁJA
|
 |
FELHÍVÁS |
Rendőrségi felhívás Időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzésére |
 |
TIOP-1.1.1-07/1-2008-0427 |
TIOP-1.1.1-07/1-2008-0427
"INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE SÁRBOGÁRDON"
című projekt
Bemutatás 
Megvalósítás
Meghívó  |
 |
TÁMOP 3.4.2/09/2-2010-0005 |
TÁMOP 3.4.2/09/2-2010-0005
"Befogadó intézmények Sárbogárdon"
című projekt
Bemutatás 
Megvalósítás 
Meghívó  |
 |
Tájékoztatás |
TÁMOP_5.6.1.C-11/2-2011-0025 "Csillagkapu" modell-program az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés fejlesztése érdekében Fejér megyében  
|
 |
"Egészségügyi alapellátás fejlesztése Sárbogárdon" |
Egészségügyi alapellátás fejlesztése Sárbogárdon” című KDOP-5.2.1/A-2008-0037 jelű pályázatunk 20.000.000 Ft összegű támogatásban részesül. A fejlesztés eredményeként a Sárbogárd, Tompa M. u. 2. sz. alatt található orvosi rendelő (régi tüdőgondozó) épületének felújítása valósul meg, egészségügyi alapellátás, házi és gyermekorvosi rendelők kialakítása céljából Tervek megtekintése  |
 |
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság |
Felhívás! Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság saját honlapján kialakított egy lakosságfelkészítő blokkot, mely a mindennapokhoz is hasznos információkat tartalmaz mindenki számára (pl.: veszélyhelyzeti magatartási szabályok, meteorológiai riasztás, pályázati lehetőségek, stb.): www.lakossag.katasztrofavedelem.hu |
 |
 |
|
|
 |
|
Testvértelepüléseinkről
 Bene Beregszásztól 12 kilométernyi távolságra a várostól délkelet irányban az Ungvár- Rahó országút mentén fekszik. A 2001-es népszámlálás szerint Benének 1350 lakosa van. Lakói néhány ukrán családtól eltekintve magyarok. Túlnyomó részük református, a többi római, illetve görög katolikus.  Az itt élők többsége a szőlő és gyümölcs (őszibarack) termesztéssel fogalkozik. Az utóbbi években azonban megjelent a paradicsomtermesztés is. A településen 570 családi gazdaság működik. Többségében 2-3 hektáron. Sokan azonban Magyarországon dolgoznak A Benei Általános Iskolának 180 tanulója van. Az óvodába 37 gyerek jár. A falu könyvtára több mint hatezer kötetet számlál. A településnek postája, orvosi rendelője van.  2001 szeptemberében a helység központjában adták át a modern faluházat. A faluház kiállítótermében kárpátaljai képzőművészek alkotásaiból rendszeresen rendeznek kiállításokat, tárlatokat. Az első írásos emlék 1269-ből származik, ahol, mint Bhene szerepel. IV. Béla király adománylevelében, úgy említik, mint János Péternek fia, és Márton Jánosnak fia birtoka. A kutatások szerint minden valószínűséggel az őslakosok erdőkitermelő jobbágyok voltak. A község neves birtokosai voltak: Szilágyi Erzsébet, Mátyás anyja, a Dobó, a Székely, a Perényi, a Rátonyi, a Makkay, a Vásárhelyi és a Pogány család.  A tatárok az 1560-as években felégették a települést, melynek következtében a lakosság száma igen lecsökkent. Mintegy 100 évre rá, a falut ismét felégették, most a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi trónszerzési hadjáratát megbosszulandó Lubomirszkij lengyel herceg megbízásából. II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban említi, hogy 1703. Július 14-én Benénél ereszkedett le csapataival a hegyekből és kelt át a Borzsa folyón. Mindez közvetlenül a legendás tiszabecsi átkelés előtt történt. Az 1848-49-es szabadságharcban 51 benei önkéntes vett részt. A helyi református lelkésszel az élen a Galícia felől benyomuló osztrák Barkó tábornok hadai elleni harcban. A románok 1918 őszén szállták meg a falut, 1919 tavaszán pedig már a csehek, akik 1938-ig maradtak, amikor is visszacsatolták Kárpátalja egy részét az anyaországhoz. 1944 novemberében a sztálinisták 141 férfit hurcoltak el Benéből málenykij robotra. Innen 32 falubeli soha nem tért haza. 
|  | | A XIV. században épült és még ma is működik a református, román-gótikus stílusban épület templom, mely megtartotta középkori jellegét: szűk lőrésszerű ablakokkal, keletelt szentéllyel és támpilléres toronnyal. A tatár és a lengyel dúlások után a romos boltíves födémét laposra cserélték. | 
|  | Római katolikus egyházának újraalapításának ideje és az anyakönyvezés kezdete 1940. A római katolikusok által használt templomban tartják szentmiséjüket a görög katolikus hívek is. |
 1992-ben emlékművet állítottak a sztálinizumus és a II. Világháború áldozatainak. Ebben az időben hozták rendbe az 1944 őszén megölt és itt eltemetett magyarországi hadifoglyok síremlékét. A közelben található a fürdésre is alkalmas a Borzsa folyó. A beneiek híven őrzik II. Rákóczi Ferenc emlékét. A hagyomány szerint a fejedelemnek kedvenc tartózkodási helye volt a Kerek-hegy. A hegyaljai mezőn is számon tartanak egy Rákóczi-pihenőt, távolabb húzódik a zászlóbontás helye, ahol Esze Tamásék gyülekeztek. A népi hagyomány szerint az itteni Kelemen-hegy valamely barlangjában rejtették el a kurucok "tömérdek kincsét".  Az egykori benei postaépület fölött lévő hegyhez - ahol talán egykoron vár volt - Kadacs vitéz szerelmi legendája fűződik. A helységtől néhány kilométerre keletre található a kovászói romvár. Ezt a községből egy rövidebb gyalogtúra keretében meglátogathatják az érdeklődők. A zöld falusi turizmus mozgalom néhány évvel ezelőtt indult el a községben. Jelenleg több-kevesebb rendszerességgel 15 család fogad vendégeket főként Magyarországról. Jellemző, hogy a beneiekhez nem csak nyáron, hanem télen is ellátogatnak a turisták. Ilyenkor a helyi szokásoknak megfelelően disznótoros vacsorával vendégelik meg őket. Az ide látogatók ilyenkor megkóstolhatják a "tűzlelkű" benei borokat. Megállapodás Köszöntő  Városunkról  Zetelaka  Nevének eredete Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve. Története 1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyed órára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu a 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A falu fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járáshoz tartozott. Látnivalók - A vár csekély romjai a falutól félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba.
- Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát ( a székelyek „Szent Hegyét”).
- A faluban sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható.
Híres emberek - Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a duna-csatornai munkatáborban. A temetőben síremléke áll.
- Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató.
- Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató.
(Forrás: Wikipédia) Testvértelepülési megállapodás 
|
|
Köszöntő |

Tisztelt Látogató! Üdvözlöm Sárbogárd Város honlapján, örülök, hogy érdeklődése településünkre irányult. Külön köszöntöm városunk lakóit. Kérem tekintsenek úgy erre a megjelenési formára, mint az önkormányzat kinyújtott kezére, amelyet bármikor megfoghatunk. Továbbra is igyekszünk számos közérdekű és közhasznú adatot közölni a honlapon mindenkivel és ezáltal kedvet csinálni Sárbogárdhoz. Természetesen akinek bármi gondja, problémája van, úgy magam és képviselőtársaim is állunk szíves rendelkezésükre. A választási eredmény egy jó kezdet, most pedig alakítsuk tovább Sárbogárd történetét együtt legjobb szándékunk és tehetségünk szerint. Dr. Sükösd Tamás polgármester |
 |
Vakok és gyengénlátók számára |
|
 |
|